Szeretném már elsőként leszögezni, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség-gyümölcs fogyasztást nagyon nagyon fontosnak tartom, és nem pótolható táplálékkiegészítőkkel.
De!
Hétköznapi emberként, aki próbál tudatos lenni az egészsége terén, iszonyatosan nehéz eligazodni az élelmiszeripar és egészségmegőrző termékek piacának dzsungelében.
Nagyon igyekszem, hogy ne reklámoknak és/vagy mások véleményének adjak, hanem a korrekt információknak, amelyek tényeken és tudományos kutatásokon alapulnak.
Az egyik ilyen nagy kérdés, hogy szedjünk-e c vitamint, vagy elég, ha sok citrusfélét fogyasszunk, vagy az aszkorbinsav az olcsó és jó megoldás.
Ebben a bejegyzésben ennek jártam utána.
Különösen a téli hónapokban, a nátha és influenzaszezon környékén megnő a lakosság C-vitamin fogyasztása. Azt már Szent-Györgyi Albert munkássága nyomán tudjuk, hogy a C-vitamin fogyasztás fontos a szervezetünk számára, és azt is, hogy citrusgyümölcsökben és paprikában megtalálható, és az immunrendszer működését segíti, többek közt a vírusok elleni küzdelemben.
Az élelmiszeripar változásai miatt mára már közismert, hogy olyan növényt érdemes fogyasztani, amely adott éghajlaton, adott időszakban, természetesen körülmények között terem. Így nálunk Magyarországon a citrusfélék alapból kiesetek. És sajnos a paprika sem egy tipikus téli zöldség, ráadásul sajnos egységnyi mennyiségű tápanyag szervezetbe juttatásához, ma már egyre nagyobb mennyiségű zöldségre-gyümölcsre van szükség.
Tehát el kellett jutnunk odáig, hogy a C-vitamint érdemes pótolni, különösen a téli hónapokban és/vagy betegségek idején.
Na de mivel? Ez itt a nagy kérdés!
A saját környezetemben általában 3 válasz érkezik erre a kérdésre. Az egyik, hogy valamilyen C-vitamin, amit árulnak a gyógyszertárban, többnyire az, ami akciós. A másik válasz, valamilyen speciális természetes, organikus C-vitamin. A harmadik válasz pedig az aszkorbinsav.
Nézzük, mit mond a tudomány ezekre a kérdésekre! (Ajánlom mindenki figyelmébe a pubmed nevű oldalt, mely rengeteg tudományos cikket gyújt össze)
Kezdjük az aszkorbinsavval. A leggyakoribb érv mellette, hogy természetes anyag, amúgy is ez a C-vitamin alapvető összetevője, olcsó, és amúgy is minden más csak pénzlehúzásról szól, hiszen 100g kb 500 ft.
De nézzük mi az igazság.
Sajnos az alapvető feltevés máris nem igaz. A gyógyszertárakban kapható pár száz forintos aszkorbinsav egy mesterséges körülmények közt, laboratóriumban előállított anyag. Tévesen azonosítják a C-vitaminnal, mivel a C-vitaminnak csupán egy alkotó eleme. Ráadásul a szintetikus anyagokkal az alapvető probléma, hogy a szervezetünk nem ismeri fel. Az emberi test biológiai transzformációval a szervezet számára feldolgozható állapotba hoz bármilyen természetes anyagot, de a mesterséges anyagoknál ez a mechanizmus nem tud működni, és többet ártunk vele, mint használunk.
A természetes C-vitamin számos anyagot tartalmaz, melyek közül csak az egyik az aszkorbinsav. Emellett még vannak aszkorbinogének, bioflavonoidok, rutinok, tyrozináz enzimek, J K P faktorok, ásványi kofaktorok.
Egy jó példával magyarázták az egyik oldalon. A természetes vitamin, egy óra. Az óra nagyon sok apró alkatrészből áll, és ezek együttes munkájaként láthatjuk az időt. Ha azt kérdeznénk, melyik alkatrész mutatja az időt, az egy elég nevetséges kérdés lenne. Az apró részek együtt hozzák azt az eredményt, hogy látjuk az időt. Ugyanez van a természetben a természetes anyagokkal kapcsolatban. Nem lehet izolálni egy –egy anyagot, mert nem azt a komplex hatást fogják adni.
Akkor mégis hogyan alakult ez ki, mi a probléma?
A valóság az, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő termékek mind szintetikusan előállított alapanyagot tartalmaznak, mert növényekből kinyerni a C-vitamint nagyságrendekkel drágább lenne.
Ahhoz, hogy tömegterméket lehessen gyártani, szükséges valamilyen költségkímélő megoldást találni. Találtam már 120 ft-ért is 20 szemes c-vitamint, és a másik végleten pedig volt 20000 ft fölötti 30 napos adagolású C-vitamin is.
És nem csak a szintetikus előállítás a probléma, mert ha természetes úton, költséges módon vonnák ki az aszkorbinsavat, az sem tudja azt a komplex biológiai hatást elérni, amelyet egy C-vitamin képes.
Önmagában aszkorbinsav választása tehát nem jó ötlet.
Bizonyos termékek címkéjén feltüntetik, hogy milyen növényből vonták ki (például csipkebogyó), vagy azt, hogy az aszkorbinsav mellett milyen anyagokat adtak hozzá, pl. bioflavonoidokat. Viszont a legtöbb esetben ezek is csak pár milligramm növényi extraktumot tartalmaznak, ehhez adnak hozzá 10-100 mg tiszta L-aszkorbinsavat. Az órás példánál maradva, ez olyan, mint ha a fontos alkatrészeket kiszedném az órából, összekeverném, és úgy adnám oda az embereknek. De sajnos az időt így sem fogja mutatni, hiába lesz együtt az össze alkatrész.
A természet együtt adja az összetevőket, és a szerveztünk kiválasztja, miből mennyire van szüksége.
Szóval sajnos úgy tűnik, hogy ebben az esetben sem lehet megúszni a költségesebb választást, mivel a gyógyszeripar is elismeri, hogy a növényekből a C-vitamin komplex kivonása egy igen költséges eljárás. Ezért is lehetnek a piacon az óriási különbségek, hogy pár száz forinttól több ezer forintig tudunk költeni C-vitaminra.
A döntést végül mindenki magának hozza meg. De nekem az elmúlt évek tapasztalta az, hogy aki az olcsóra szavaz, mindig többet költ. És ez nem csak a C-vitaminok kapcsán lehet így, hanem az élet sok más területén. Bár nagyon fontosnak tartom, hogy arany középút mindig a legjobb!
Ebben az esetben talán azért komolyabb a döntés, mint például egy cipő vásárlásánál, mert a testünkből csak egy van, és a saját felelősségünk, hogy mit kezdünk vele. Én nem nagyon merek ezzel kockáztatni, úgyhogy egy olyan megoldást választottam, mi bár költségesebb (3000 ft/30 napos adag) , de átlátom, hogyan készült, és mi van benne, ebben az esetben acerola cseresznye, amiből kivonják a nedvességet, így lehet kapszulaformába zárni, pluszban Dél-Amerikában termesztett citrusfélékkel.
