A legfontosabb már az elején, hogy írjam: megérte!

Ha te is gondolkodsz fogszabályozáson, egy dolgot tudok neked javasolni, hogy vágj bele.

Ne várj.

Én már a második hónap után azt kérdeztem magamtól, hogy miért vártam ilyen sokáig.

A háttér

18 éves korom után másfél évente újra és újra előjött a fogszabályzás témája. Ilyenkor felkerestem néhány fogszabályozó szakorvost, aki felvázolta, hogy néz ki a kezelés és milyen árban, majd ezek hallatán általában megfutamodtam. Hogy korábban miért nem volt ez téma? Talán az én generációm a utolsó, ahol nem volt természetes a fogszabályozás. Nem volt senkinek sem a családban, sem a suliban. A legtöbb orvos, akinél jártam, mind azt javasolta, hogy 4 fogat kihúz, hogy legyen hely a többinek, majd összehúzza őket. A szüleim ezt a megoldást nem igazán támogatták. A fogaim szerencsére kifejezetten egészségesek, így mindig azt mondták, hogy csak az esztétikumért ne dobják el négy egészséges fogat, és egyet kellet értsék velük.

De ha te is ezen gondolkodsz, akkor pontosan tudod, milyen az amikor nem mersz mosolyogni, utálod, ha fényképeznek, vagy a képeken valami fura vigyor van az arcodon, hogy ne látszódjanak a fogaid. Ha pedig mégis sikerül elengednek magad, és látod a fogaidat, újra megfogadod, hogy kezdeni fogsz ezzel valamit.
Száz szónak is egy vége, engem zavart, nagyon.  Még akkor is, ha sokan azt kérdezték, hogy kinek akarok tetszeni, hiszen már férjnél vagyok? És persze, miután feltettem, mindenki azt mondta, hogy nem is látszott, hogy gond lenne vele. (Hát pont ezt nem akarod hallani, amikor már tele a szád fémmel).

Végül sarokba szorítottam magam, és megfogadtam, hogy ha megkapom az új állást, amire pályáztam, akkor nincs több kifogás, fogszabályzós leszek. És ez pontosan így történt.. Ahogy megjött a válasz, hogy felvettek, elindultam újra, ezúttal utoljára, felkutatni a lehetőségeket.

Szerencsére a férjem és a családom nagyon támogató volt ebben. Ezúton is köszönöm nekik, biztos, hogy nem volt könnyű az elmúlt másfél év, nekik sem.

Az előkészületek

Az első dolog, hogy menj el több helyre, mutasd meg magad, kérdezd meg, hogy tudnák megoldani, mennyi idő alatt és persze milyen árban? Igen jelentős különbségek lehetnek a szakemberek közt. Én végül azt a megoldást választottam, ahol nem kellett egészséges fogakat kihúzni, mert éppen az ellentéte volt a cél, hogy nyíljon a mosolyom, vagyis széthúzzák a fogaimat, így csinálva helyet azoknak, amelyek kiállnak. Végül, úgy tűnt az idő nekem dolgozott, mivel ahogyan fejlődött a technika, már volt lehetőség erre is. 

Fontos tudnod, hogy az első lépés a fogak átvizsgálása lesz. Ha van rossz fogad, fogköved stb. először azt kell rendbe tenni, mert ezekre aztán nem lesz lehetőség, és amúgy is nehéz a tisztítás a fogszabival. Nekem 2 töméscsere volt, ami szerencsére hamar megvolt.

Fontos szempont még a bölcsesség fogak helyzete, amihez fogászati röntgenre lesz szükség. Az én esetemben sajnos a bölcsességfogaim feküdtek és tolták a fogaimat, így ki kellett venni őket. Ahol én voltam, ott volt lehetőség arra, hogy már a készülék felhelyezése után legyen a műtét. Bár ez a szájsebésznek  kicsit nehezebb, azonban a fogorvosnő elmondta, hogy sokszor előfordul, hogy fordított esetben a műtét után már nem jönnek vissza az páciensek a fogszabályozásra, mert elegük lesz minden ilyen jellegű beavatkozásból, inkább lemondanak a szabályozásról. Ezzel egyet tudok érteni, majd elmesélem, hogy miért.

Az utolsó lépések egyike a mintavétel, amikor egy hideg gyurmaszerű anyagba kell harapni, ebből gipszminta lesz, és ez alapján készítik el majd a fogszabályozó készüléket, és tervezik meg a kezelést.  Kicsit kellemetlen, hogy tele van a szád egy fura hideg anyaggal, de ki lehet bírni, és nagyon sokat segít ha koncentrálsz, hogy csak az orrodon vedd a levegőt. 

Végül elkészült a kezelési terv, ami több mint 10 oldalban írta le, hogy miképpen fog kinézni a kezelés. Na itt egy kicsit megijedtem, hogy komolyabb dologról van itt szó, mint ahogyan azt elképzelem. Mert én gondoltam, hogy annyi gyereknek van, ha ők végigcsinálják, nyilván én is, 30 évesen, de a kor ebben az esetben ellenem játszott. 

A felhelyezés

Szerencsére a mintavétel után hamar kaptam időpontot a felhelyezésre, mert azokban a napokban végig azon gondolkodtam, hogy biztosan akarom-e.
Aztán csörgött a telefon, és mire túl sokat gondolkodtam volna, már a fogorvosi székben találtam magam.
A felhelyezés kb. 1 órás. A legrosszabb az volt, hogy a szám végig szájterpeszben volt, több mint egy órán át nyitva.  A végére nekem ez már eléggé sértette az ínyemet és a szám belső oldalát. Akkor még azt hittem naivan, hogy ez lesz a legrosszabb.
A fogakat előkészítik a felhelyezéshez, majd ráragasztják a kis breketteket, így hívják azt ami a fogra van ragasztva.  Majd jöhet rá a fém drót, amit kis gumikkal fognak oda.
Én olyan típust kaptam, ahol a brekettek átlátszóak, a drót pedig, ahogy halad az idő, egyre vastagabb, merevebb, így húzva a fogakat a megfelelő helyzetbe. Szóval felkerültek a brekettek,  a fém drót és a kis átlátszó gumigyűrűk.

Meg kell mondjam őszintén, hogy amikor először belenéztem a tükörbe, elég közel álltam a síráshoz. Egyrészt elfáradtam, hogy 1 órán át a számban turkálnak, másrészt, brutálisan rondának láttam magam, és úgy éreztem tele van a szám, meg se tudok igazán szólalni. Az volt az első gondolatom, hogy mi a francnak mentem ebbe bele. Az amúgy is furán álló fogaimon, most meg van egy-egy műanyag brekett,  így ami eddig is kiállt, most még jobban kiáll, és igazán figyelemfelkeltő. Alig tudtam beszélni, és nem tudtam elképzelni, hogy fogok így emberek köze menni.

Amikor hazamentem, elég megdöbbentően nézték rám. Próbáltak bíztatni, hogy nem annyira rossz, de elég rosszul sikerült neki, a gyerekeim pedig kifejezetten ijesztőnek találtak. Boti napokig nem engedte hogy puszit adjak neki. Ráadásul már az első este lepattant két brekett, mivel elég nagy volt a feszítés a számban, így másnap reggel visszamentem, és a két brekett helyett fém talpacskákat kaptam, ami egy vékony dróttal volt odafogva. Hát már csak ez hiányzott.

Mivel az én esetemben a harapással is gond volt, annak érdekében hogy ez rendeződjön, harapásemelőt kaptam.  Ez a felső fogsoron hátul mindkét oldalon egy-egy kis kék emelőt jelent, aminek a lényege, hogy a fogak ne érjenek össze. Mint amikor tömik a fogad és túl magas a tömés, csak itt nagyon magas, és sokáig így is marad.

Így indult a fogszabályzóval való viszonyom. Egyszerre örültem, hogy végre elindultam egy úton, és rászántam magam, miközben minden második percben megbántam, és dühös voltam magamra, hogy miért is nem elégedtem meg azzal amilyen volt, hiszen már 30 vagyok, és amúgy is férjnél vagyok, kinek akarok én még tetszeni!

Pedig a lényeg még csak most kezdődött. Folytatás a következő bejegyzésben.