Pozitív jövőkép egy negatív világban

Te tudod mi az a megélhetési stressz?

2018. május 02. - laczko.majer.reka

Ti hallottátok már a megélhetési stressz fogalmát?

Nemrég egy csoporton az egyik betegem mondta, hogy szerinte őt ez betegítette meg, és annyira megragadt a fejemben ez a fogalom, hogy elkezdtem utána nézni, hogy tényleg van-e ilyen!

És képzeljétek ez egy létező dolog!

gabriel-matula-300398-unsplash.jpg

A stressz fogalma az én munkámban központi szerepet tölt be. A pszichoszomatikus betegségek, mint a daganatos betegség is, egyértelműen kapcsolatban áll a minket ért stressz hatásokkal és azzal, hogy ezt a stresszt hogyan dolgozzuk fel, hogyan tudunk ehhez alkalmazkodni.

A stressz káros hatását Selye János óta elég jól ismerjük. A stressz minden olyan dolog, ami a szervezetünket alkalmazkodásra készteti. Ez egy ösztönös mechanizmus, és önmagában semmilyen negatív dolog nincs benne.

Gondoljunk bele, ha az ősember meglátott egy mamutot, akkor vagy menekült vagy harcba szállt vele. Mindkét dologhoz arra volt szükség, hogy a szervezete készen álljon, hogy gyorsan tudjon futni, hogy harcba tudjon szállni, gyorsabban vert a szíve, gyorsabban vette a levegőt, az erőforrásai a vázizmokba összpontosultak stb, és ehhez rengeteg ún. stresszhormon szabadult fel, mely mindezt a sok változást koordinálta. Az esemény után azonban a szervezet működése visszaállt a normál állapotába, és még arra is volt lehetősége, hogy nyugodtan kipihenje magát.

A gond azzal van, hogy maga a biológiai válasz ugyanaz, csak ma már nem egy mamut látványa indítja be a folyamatot, hanem pl. egy nyomasztó munkahely, ahol nap, mint nap töltjük az időnket, egy párkapcsolat, amelyben boldogtalanok vagyunk, és még hosszasan sorolhatnám.

Csakhogy a szervezet egy idő után kimerül, és a stresszhormonok komoly károsító hatással vannak a szervezetünkre. Az immunrendszer lassan legyengül, és sok sok testi jelzés következik be, melyet sajnos nem veszünk elég komolyan.

Gondok vannak az emésztéssel, a széklettel, csökken, vagy éppen megnő az étvágyunk, egyre többet fáj a fejünk/hátunk, bőrtünetek jelentkeznek, többször vagyunk betegek, náthásak stb. Erre a válaszunk, hogy beveszünk valami gyógyszert, ami elnyomja a fájdalmat, vagy szedünk egy kis immunerősítőt.

De sokan sajnos az elmúlt pár évben az mondják válaszként, hogy a mindennapi megélhetési gondok miatt, nincs arra lehetőség, hogy magukra, a saját egészségükre figyeljenek, mert a komoly anyagi nyomás, az elvárások, a hitelek, a terhek rányomják a bélyeget az egész életükre.

És akkor ennyi?

Akkor bezárult a kör?

Akkor így jártunk, nekünk ezt dobta a gép, ilyen a sorsunk, hogy az egész életünket azzal töltjük, hogy a mindennapi megélhetéshez szükséges anyagiakat előteremtsük, és várjuk, hogy hátha megéljük a nyugdíjunkat, és akkor majd könnyebb lesz. (Bár az elég érdekes, hogy ha nem tudok kijönni egy adott összegből, akkor miért remélem hogy annak a töredékéből ki fogok majd jönni.)

El sem merjük hinni, hogy lehet máshogy is élni! Te ismersz olyan családokat, akiknek egyensúlyba van a pénzük és az idejük? El tudod képzelni, hogy azzal töltöd az idődet, amivel te szeretnéd? Hogy annyit vagy a gyerekeiddel, amennyit szeretnél? Hátborzongató belegondolni, hogy évi 20-30 napot kapunk a családunkra hogy együtt legyünk, a többit meg a munkahelyünkön!

Vagy ez a jobb élet ez csak egy mese, csak egy ábránd, ami benne tart a mókuskerékbe, anélkül, hogy gondolkodnánk azon, hogy kimásszunk belőle?

Hálás vagyok a sorsnak, hogy olyan emberekkel töltök időt, akik életük utolsó szakaszában vannak, mert hihetetlenül sokat tanulok tőlük. Egyik sem arról beszél, hogy bárcsak többet dolgoztam volna.

Miért nem tudunk mások példájából tanulni? Miért esünk sorra ugyanabba a hibába?

Miért hagyjuk, hogy a megélhetési stressz uralja az életünket? Az anyagi nyomás, ami mindent felülír!

Én ezért léptem ki a komfortzónámból, és indítottam egy vállalkozást, mert azt ajánlották, hogy kipipálhatom az életem anyagi részét, és utána azzal foglalkozhatom, amivel szívből, igazán szeretnék!